Széll Benadett parlamenti képviselő számolt be arról a Facebookon, hogy milyen adatokat szerzett meg a megfigyelésekkel kapcsolatban.
“2010 óta 1009 ügyben, ennek kapcsán pedig 2255 személy esetében adott engedélyt a Fővárosi Törvényszék nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésre 2021. július 31-ig bezárólag. A tizenegy és fél év adatai szerint a legtöbb személyt 2019-ben és 2020-ban figyelték meg bírói engedély alapján: ez 2019-ben 261 személyt, míg 2020-ban 310 személyt jelentett”
– írja közösségi oldalán a politikus.
A törvény szerint bírói engedély kell a nemzetbiztonsági szolgálatok olyan feladatainak ellátásához, mint pl. Magyarország törvényes rendjének törvénytelen eszközökkel való megdöntésére, vagy Magyarország gazdasági biztonságának veszélyeztetésére irányuló törekvések elhárítása. A gyanúsított személyek lakását átkutathatják, telefonját lehallgathatják, leveleiket rögzíthetik.
“Akár a felhatalmazási törvénnyel együtt átnyomott rémhírterjesztős Btk-módosítás is lehet titkos megfigyelés alapja, ami a 2020-ban megnövekedett számot is magyarázhatja. Ez azonban nem derült ki a válaszból: a Fővárosi Törvényszék minősített adatokra hivatkozva nem válaszolt arra a kérdésre, hogy nemzetbiztonsági feladatok szerinti bontásban hány megfigyelésre került sor, magyarul hány engedélyt adtak ki pl. terrorizmus és szervezett bűnözés felderítése érdekében, a törvényes rend megdöntése vagy az ország gazdasági biztonságának veszélyeztetése kapcsán, rémhírterjesztés, vagy közösség elleni uszítás miatt. Mindenesetre az ebből az adatokból is látszik, hogy 2020-ban közel kétszer annyi személyt figyeltek meg bírói engedéllyel, mint 2017-ben, és 2016-tól növekvő tendencia figyelhető meg az engedélyek számában. A Fővárosi Törvényszék bírái minden egyes előterjesztést jóváhagytak, vagyis egy esetben sem tagadták meg a titkos megfigyelésre irányuló kérelmet.”
